Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 25 a legkülönösebb ellentmondásokkal, haladó és visszahúzó erők bonyolult, egyáltalában nem egyértelmű, nem egy irányba mutató harcával. A harc és kimenetele politikai és társadalmi vetüle- tében valóban rendkívül bonyolult és ez a bonyolultság tükrö- ződik természetesen az oktatásban is.n Ismeretes, hogy a Habsburg birodalmi, illetve állami neveléspolitika fő vonalai a felvilágosult abszolutizmus elvének fokozatos előtérbe kerülésével párhuzamosan, Mária Terézia u- ralkodásának második felében, a hetvenes években kristályosodtak ki. A nevelés hasznosságának elve az oktatás valamennyi szintjén érvényesült, bizonyos időbeli eltolódásokkal. Az osztrák tanügyi reformok először éppen a magyarországi felsőoktatásban folytatódtak, s éppen a nagyszombati, illetve az 1777- ben Budára költöztetett Tudományegyetemen. J ' A nagyszombati Egyetemen természettudományi jellegű tárgyakat elsősorban a Bölcsészeti Karon, másrészt az 1769-ben felállított Orvosi Karon oktattak. Magának az Orvosi Karnak a felállítása is - melyben döntő szerepe volt Van Swieten-nek, - a szakoktatás irányába mutató lépés. De ezen kivül, sőt már ez előtt is vannak az ipari szakoktatás csiráira utaló jegyek az Egyetem Bölcsészeti Karán. A Bölcsészeti Kar tulajdonképpen egy a- lapozó, előkészítő jellegű tanfolyam volt, melynek elvégzése után lehetett tovább lépni az Egyetem többi fakultására. A Karnak ezen átmeneti s előkészítő jellege az egész korszakon keresztül változatlan maradt. 1753-*ban, fennállása óta először, Mária Terézia állami rendelettel avatkozott be az akkor még jezsuita vezetés alatt álló nagyszombati Egyetem igazgatási