Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 21

Oeconomicum пей válhatott országos jelentőségű intézménnyé. A kollégium szenei épülete 1776-ban leégett, és ezután az iskolát áthelyezték Tatára, ahol a piaristák ott működő gimnáziumához csatolták. A Collegium Oeconomicum, vagy ahogy ekkoriban mar esetenként nevezték "Seminarium Geometrarum" ^0^ iránt a 70-es évek végén egyre csökkent az érdeklődés. Az utolsó esztendőkben az alapítványi helyeket sem tudták már mind betölteni, s végül 1780-ban a kormányzat elhatározta az intézet megszüntetését. A szenei, majd tatai székhelyű Collegium Oeconomicum fennállásának 16 esztendeje alatt csak igen csekély szánni

szakembert képzett, hiszen alig több, mint száz végzett hallga*51/

tó hagyta el az intézményt. J ' Az önmagában álló, kicsiny, s nem országos központban elhelyezett iskola nem bizonyult életképesnek, jelentősége a magyar műszaki szakoktatás megindításában mégis nagyon nagy. Előképe volt - különösen tantervében - az első egyetemi szintű magyar polgári mérnökképző intézetnek, az Institutum Geometricumnak is.

Az Institutum Geometricum alapítását megelőző egyéb oktatási intézmények

A rendszeres hazai mérnökképzés előtörténetének ismertetésénél feltétlenül említést érdemel még néhány más oktatási intézmény is. Ezek közé tartozik a Mária Terézia által 17^9-ben

32/

alapított bécsi Theresianum, J ' amelyben a természettudományok oktatása jelentős teret kapott. Magyarországon 1763-ban