Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

állította fel Vácott a királynő a váci Theresianumot, amelybe beleolvadt az egy évvel korábban Mlgazzi bíboros által kezdeményezett Collegium Pauperum Noblllum. A váci Theresianumban a piaristák matematikát, gyakorlati mértant és polgári építészetet tanítottak.

II. József 1784 őszén eltörölte a nemesi konviktu sokat ,33/ Így felszámolták a bécsi és a váci Theresianumot Is. A jozefinizmus bukása után a bécsi intézet azonban újra működni kezdett, а XIX. sz. közepéig változatlanul kizárólagosan nemesi jelleggel.

A szakoktatás egyéb területein is több új, jelentős kezdeményezés történt а XVIII. sz. utolsó éveiben. Különösen a mező- gazdasági szakoktatás ügyében történt előrelépés. Itt elsősorban Tessedik Sámuel szarvasi gazdasági iskolájára kell utalnunk, amely 1780-ban nyitotta meg kapuit. Ebbe a sorba tartozik még a század legvégén a keszthelyi Georgikon létrehozása is. Ez utóbbi intézményeknek a műszaki szakoktatással való kapcsolatának ismertetése a későbbi korszakok történetéhez tartozik. Egyik kísérletről sem feledkezhetünk meg, mivel a műszaki és gazdasági szakképzés ebben az időben még nem választható szét élesen egymástól.

А XVIII. sz. hazai tudományos életének egyik legfontosabb jelensége, a század második felétől kezdve az értelmiségi réteg átrendeződése. Mig a század első felében a hazai értelmiség legkiválóbbjaí nagyrészt még polihisztorok, mint a már említett Mikoviny Sámuel, de az itt külön ki nem emelt többi kitűnő természettudós is, pl. Hatvani István, vagy később Segner János