Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 201

Javaslatok a mérnökképzés reformjára

A forradalom győzelme az oktatásügy minden területén nagy belső átalakulás kezdetét jelentette. Végre mód nyílóit a nevelésügy nemzeti szellemű korszerűsítésére. Szükség volt tehát az új helyzetnek megfelelő új oktatásügyi koncepció kialakítására, s az egyes szakterületeken a részletek kidolgozására. Az új nevelésügyi elképzelések lényeges részét alkották a magyar felsőoktatás szerkezetének átalakítására vonatkozó tervek, E tervek fontos eleme lett a műszaki és természettudományokkal foglalkozó oktatási intézmények modernizálása, a meglévő szakiskoláknak műegyetemmé való fejlesztése. Eötvös az Egyetem reformjára vonatkozó "Alapszabályaiban" ^°0/ már jelezte a Bölcsészeti Karnak úgynevezett Általános Tudományi Karrá való továbbfejlesztésének lehetőségét. Eötvös e Kart két szakra, egyrészt bölcsészeti, másrészt mértani szakra osztotta fel, mely utóbbi "körébe tartoznak a mér- és természeti rokon tudományok." Az Orvosi Karról a szak anyagába kívánta áthelyezni a vegyészet és természetrajz oktatását. Más forrásokból tudjuk, hogy Eötvös már kezdetben is az Institutum Geometricumnak a Bölcsészeti Kartól való elcsatolását szorgalmazta.

Néhány nappal a márciusi forradalom után napirendre került a mérnökképzés reformjának ügye is. A Hetilap már március végén sürgette az önálló magyar Politechnikum létesítését, s felhívás jelent meg magyar mérnöki társulat alakítására is. Táncsics Mihály felélesztette Kossuth 1843-as javaslatát a Ludovl- kának Műegyetemmé való átalakításáról. Mint irta: "... e ka-