Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 202 szárnya, mely a régi gonosz politikából elnyomásunkra emeltetett, politechnikummá változtatva dicsőségünkre fog szolgálni." Azt is javasolta, hogy a minisztérium intézzen felhívást a hazai és a külföldön tartózkodó magyar "iparüzőkhöz, hogy ezen épületben... a magyar Iparosságot megalapítani s kezdeni siessenek, s ott mint tanítók lépjenek fel." Az 1847/48-as

tanév gyors befejezése után mind a Bölcsészeti Kar, mind az I- partanoda tanárai intézetük szükséges reformjára vonatkozó javaslatok kidolgozását kezdték meg. A Bölcsészeti Kar javaslatai közül elég annyit megemlítenünk, hogy egyetértettek a mérnöki intézetnek a Kartól való elcsatolásával, vagyis ebben a kérdésben minden érintett fél azonos állásponton volt.

A magyar műszaki felsőoktatás átfogó reformjára vonatkozó tervet az Ipartanoda tanári kara dolgozta ki. Eötvös, aki 1848. április p-én már tárgyalt e kérdésekről az intézet igazgatójával, először a reformokhoz szükséges anyagi fedezet biztosítására kért javaslatot, mivel az "Ipartanodénak összmüintézetté leendő átalakítása a tanulmányi alap értékét valószinüleg erején túl fogja igénybe venni." Eötvös József egyben az Ipartanoda tanárait olyan terv készítésére utasitct ta, amely már nem tartalmazta a megszüntetendő gazdasági tagozatot, viszont tervbe vette a mérnöki intézet és az Ipartanoda egyesítését. A tanárok május 15-án kezdték el a terv kidolgozását, majd egy hét múlva három választmányt alakítottak, melyek közül egy a technikai, egy a kereskedelmi tagozat tantervét készítette el, a harmadik pedig az általános tanodái szabályok kidolgozásával foglalkozott. e nem kis feladatra bizony kevés ideje