Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 200 dődött meg a fővárosban az 1. és 2. pesti honvédzászlóalj szervezése. Б csapattestekbe tudjuk, hogy igen sok egyetemista, köztük mérnökhallgató i3 jelentkezett, de ott volt közöttük az Ipartanoda néhány idősebb diákja is. 397/ д honvédségbe jelentkezett ipartanodái hallgatók között ott volt Péoh József, a diákmozgalom egyik vezetője, aki végigküzdve a szabadságharcot 1849 augusztusában a szászsebesi csatában esett orosz fogságba. Később tanulmányait a mérnöki intézetben fejezte be, egyike volt azoknak, akik 1853-ban még az Institutum Geometricum mérnöki oklevelét megkaphatták. A kiegyezés után Péch József a hazai vízrajzi szolgálat megszervezésével szerzett elévülhetetlen érdemeket. Tegyük hozzá, 1848 nyarán Petzelt József, az Institutum vezető tanára is beállt a honvédseregbe, hogy régi katonai tudását a magyar függetlenség védelmében kamatoztassa. 398/ gahd említsük meg itt még azt is, hogy 1848 őszén a bécsi forradalom idején az ottani "Technikus Légióba" is sok magyar műegyetemi hallgató lépett be, kiállva a forradalom és a magyar szabadságharc ügye mellett. 399/

A mérnöki intézet és az Ipartanoda hallgatóinak mozgalmai összességükben a magyar műszaki felsőoktatás fontos és halaszthatatlan reformjának érdekében indultak meg. E mozgalmak esetenként - különösen az Ipartanodában - a kezdet gyermekbetegségének jegyeit is magukon viselték, de mindenképpen a haladás ügyét akarták szolgálni, amit egyes hallgatók később a magyar szabadságharcban való részvételükkel bizonyitottak.