Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 199 mielőbbi lemondását követelve. 552/ 2b'0en a helyzetben kezdődött meg a húsvéti szünet, amelyről a.vidékre hazautazó diakok nagy része mar vissza sen tért. Május 3-an az Ipartanoda egesz tanari kara megjelent Eötvös József és Klauzál Gábor miniszterek előtt, akik sürgették az intézettben a nyugalom hely- reállitását. 553/ Ap-iXis legvegen ugyan újra megkezdődtek az előadások, de ezután a tanév befejezésének előrehozása hamarosan megoldotta a problémását. A meg Pesten tartózkodó pl diák május p—én beadványban kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy "miután a tanulóknak nagy részé hazament, az itt lévők az alzalanos zavarok mindig messzebbre harapódzasa- tól bizositva nem leven, ez áltál a tanulásban! biztos haiad- haiss reménye is meghiúsulván /kérjük/, hogy miniszteri rendeleté alttal intézetünkben a rendes előadásokat megszüntetvén minél hamarabb gondoskodjék arról, hegy jövő iskolai évben pó- tolva ez idei lemaradásunkat, próbatételt adhassunk." A

május végén tartott utolsó vizsgákon mar csak mintegy 20 hallgató vett részt. Ebben az időben már mind a diákok, mind a tanárok más feladatokkal voltak elfoglalva. A Minisztérium a későbbiekben még kivizsgálta a diákok panaszainak jogosságát, s végül az érdekelt tanárokat is meghallgatva Karácsont megerősítette tisztségében. 595/ ^mi a diákoknak az intézet korszerűsítésére vonatkozó javaslatait illette, e kérdésekben a Minisztérium a napirendre kerülő reformjavaslatok tárgyalásai u- tán kívánt dönteni. 596/

Május nasodik felében a pesti egyetemi ifjúságot már nem az oktatás kérdései foglalkoztatták elsősorban. Ekkoriban kéz-