Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 198 kéletes függetlensége.

6. Minden rendes tanár tartozzék vágj már létező, vágj általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni.

7. A szükségeshez képest tanársegédeknek minélelőbbi kinevezése .

8. Franczia, olasz nyelv, rögtöni díjmentes hallgathatása, s az angol nyelv minélelőbbi tanitása.

9. Szabad tanítás és tanulhatés.

10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekbeni képviselete.

11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, évenkint vagy tanfolyam végéveli nyilván vizsgálata.

12. Az igazgatást tanári ülésekre kivánjuk átrüháztatni, közbizodalma tanár elnöklete alatt.

A diákok követelései, amelyeknek megfogalmazásában nyilvánvalóan Arenstein is közreműködött, fontos, időszerű és régóta megoldásra váró kérdéseket érintettek. Csupán az utolsó pont, amely a legutolsó napokban került be az elfogadott kívánalmak közé, jelzett aktuális problémát. A diákválasztmány tagjainak egy része a későbbiekben még határozottabban az igazgató ellen fordult. Jogosan kifogásolták szakértelmének hiányát, de hevességükben megalapozatlan vádakkal is illették. Április 10-én a választmány "kimondta" Karácson letételét, és az igazgatást Arenstein vezetésével a tanári testületre javasolta bizni. Kívánságaikat előterjesztették Eötvös Józsefnek is, sőt hasonló beadvánnyal fordultak a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, Klauzál Gáborhoz is. 391/ Nem sokkal később az, egyik lapban intéztek támadást Karácson ellen,