Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 197 Ipartanoda fiattal tanára tanácskozásra hivta ossza a diákokat. Arenstein az egyetemi példa nyomán az Ipartanoda korszerúsité- séröl, a legsürgősebb változtatásokról akart tanácskozni a fiatalokkal. Az igazgató határozottan ellenezte a gyülésezest, de azt nem tudta megakadályozni, igy a diákság rövidesen 12 tagú választmányt jelölt ki, s ezután napokon keresztül folyt a vita az Ipartanoda reformjáról. A szakmai problémákon túlmenően rövidesen személyi kérdések is 3zóba kerültek. Az ifjúság hangulata egyre inkább karácson ellen fordult, aki ezekben a napokban sehogyan зет talalta meg a diakokkal a megfelelő hangot. Hozzájárult ehhez a fiatalok körében népszerű Arenstein is, aki elégedetlen lehetett a műszaki tudományokhoz nemigen értő igazgató vezetési módszereivel. A rendkívül izgatott; légkörben folyó tanácskozások után - ahol a személyi kérdésekben maguk a diákok sem foglaltak egységesen állást - április elejére készült el az a lista, amely 12 pontba foglalva tartalmazta az ifjúság követelését az Ipartanoda oktatási rendszerének korszerűsítéséről: 39°/

Az összes ipartanodái hallgatóság kivánatai:

1. A pesti kir. József-ipartanodának minél előbb összmüegyetemmé /Poly ttachnicum/ átalakítása.

2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület.

3. 3gy összmüegyeternhez illő minélelőbbi tökéletes fölszerelése.

4. Az összmüegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatna a.

5. A bécsi polytechnicumtói, valamint egyéb tanintézetektől tö-