Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 196

telével mérnöki oklevelet szerezhessenek. A jelentkezők nagy száma miatt a mérnöki szigorlatok március 19-től egészen június végéig tartottak, összesen 82-en szereztek ebben az évben mérnöki oklevelet, ami rekord volt az Institutum Geometricum történetében.

Miközben a mérnöki intézet hallgatóinak mozgalma nagvobb- részt szakmai kérdések köré összpontosult, addig az Ipartanodában jóval viharosabb események játszódtak le. Az eljövendő feladatokról a Pilvax kávéházban tanácskozó forradalmi érzelmű fiatalok között ott volt az Ipartanoda két diákja is, a 21 éves Makai Vince és a 19 éves Péch József. Petőfiék a párizsi példa nyomán egy bankett - tulajdonképpen népgyülés - összehíváséra gondoltak, és erre kezdték szervezni az egyetemi ifjúságot is. "Március első napjaiban tudtomra esvén miképp egy szándékba vett nagyszerű bankett megtartására a kir, József I- partanoda növendékei között is aláirási ivek lennének forgásban, el nem mulasztóm az ifjakat békés magok viseletére inteni." 386/ _ későbbi jelentésében az igazgató. A diákokkal

tartott az intézet fiatal szépírás tanítója, növényi József is. 337/

Március 15-én Karácson, aki ugyan nem volt a reformkor nemzeti törekvéseinek ellenzője, de idegenkedett bármilyen radikális, forradalmi megmozdulástól, az egyetemi ifjúság felvonulásától megrettenve, az ipartanodái diákságot igyekezett visz- szatartani az egyetemistákhoz való csatlakozástól. 3SS/ j_ dősebb diákok persze igy is csatlakoztak a Länderer nyomda felé igyekvő tömeghez. 3S9/ március 27-én Arenstein József, az