Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 19* ben mindig, a hallgatók között a legkülönbözőbb, gjakran szélsőséges nézeteknek is akadtak hívei. Voltak, akik már a maskarái kevésbé jól beszélő tanárok eltávolítását is követelték, és új, a fiatalok körében népszerűbb szakemberek tanárrá való kinevezését Indítván?ózták. Amint az eg?ik, április elején megjelent radikális lap fogalmazott: az Sgjetemen "heves viták és szónoklatok tartattak a professzorok érdemei és nem érdemei fölött." ^22/ 3g(-vg3 József, a kijelölt miniszter április első napjaiban a diákok képviselőivel is találkozott, majd nem sokkal később új tanárok kinevezéséről intézkedett. A mérnökhallgatók kívánsága is teljesült akkor, amikor Vállas Antal és Ge- lenczel Pál kapott kinevezést a Bölcsészeti Karra. Ezzel egeidében az Orvosi Kar kémia tanszékének vezetésére ITendtvich Kéről? kapott megbízatást. A forradalmi változások eredményeként az Ipareg?esület eg?kori lelkes oktatngárdája, elsősorban Vállas és Nendtvioh végre tudásának megfelelő feladatot kapott. (Jelenesei és Jedlik Án?os a Bölcsészeti Karon ug?anazt a tár- g?at oktatta, ig? a miniszteri rendelet a diákok szabad választására bizta, hog? nel?ik előadót kivánják hallgatni. 583/

Az 1848 tavaszi diákmozgalmak az Institutum Geometricumot sem hag?ták érintetlenül. Az április eleji kinevezések során Petzval Ottó, a felsőbb matematika rendes tanára, a g?akorlati mértani tanszékre "magántanitól" megbízást kapott. 5^/ д rendelkezés nem azt Jelentette, hog? Petz élt József megvált volna katedrájától, csupán Jelezte, hog? a mérnöki intézet vezetésében és szervezetében a közeljövőben változások várhatók. E napokban ug?an a sok elképzelés között szóba kerülhetett az is,