Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával
- 192 hez. Az egyesület csekély anyagi lehetőségeivel legjobb szándéka ellenére sem volt képes pótolni egy korszerű magyar Politechnikumot, amint nem pótolta azt a helyette a kormány által életre hivott Ipartanoda sem. 4. A "üegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1843—>9-ез forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával. A mérnöki Intézet és az Ipartanoda hallgatóinak mozgalmai a márciusi forradalom után Közismert tény, hogy az 1848. márciusi pesti forradalomban milyen fontos szerepet játszott az egyetemi ifjúság. A forradalmi eseményekben, társaikkal együtt a mérnökhallgatók is aktivan vettek részt, az Ipartanodában pedig a korszak egyik legerőteljesebb diákmozgalmi akciója zajlott le. Az alábbiakban az 1848 tavaszi események közül kizárólag e mozgalmakat kívánjuk bemutatni és értékelni. A reformkor nemzeti mozgalmának ellenzéki követeléseit az egyetemi ifjúság többsége messzemenően támogatta. Fokozottan érvényes e megállapitás a mérnökhallgatókra, akiknek személyes érdeke is volt a magyar iparfejlesztési törekvések támogatása. A nemzeti mozgalomhoz való csatlakozásukat mutatta már az Iparegyesülethez 1844 őszén beadott kérésük az előadások kizárólag magyar nyelven tartása érdekében. Az Institutum hallgatói 1847
