Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 193 decemberében a He Íjtartótanácstól kérték a mérnöki Intézetben

377/

a magjar oktatási njelv bevezetését. " A Bölcsészeti Kar 1- gazgatósága nem zárkózott el a kérés teljesítésétől, csapán megjegjezték, bőgj a latin njelv hasznalatat az indokolja, bőgj néhánj diák nem ért magjarul.

1848. március 15-e délelőttjén - mint azt Jedlik Ánjos, a Bölcsészeti Kar dékánja is feljegjezte ^78/ _ g^sg^ént a mérnökök és az orvosok csatlakoztak az Egjetem elé érkező fiatal forradalmi demokratákhoz. Március 17-én mar elkészült a diákságnak az egjetemi reformot érintő kilenc pontos követelése, amelj a reformkorban ölj sokszor vitatott kérdésekkel, lgj főleg az Bgjetemnek a bécsi kormánjhatósagoktól, illetve a bécsi Egjetemtől való függetlenségével, valamint a teljes tanítási és tanulási szabadság bevezetésével foglalkozott. Az egje

temi ifjúság követeléseit kisebb küldöttség vitte Fozsonjba, 374/

az országgjülésre, s többek között ennek következménjeként született meg "a magjar egjetemről” szóló 1848. évi 19. törvénjcikk. 3®°/

Ezekben a napokban az egjetemi ifjúság lázas vitákon tár- gjalta az elmúlt időszak eseménjeit, s természetesen az egjetemi oktatás problémáit. A tanítás heteken keresztül szünetelt jóllehet a Heljtartótanács március 18-án úgj rendelkezett, hogj az előadások - "a mértani tanulmanjok is" - már magjar njelven foljtatódjanak. Sgjben elrendelték a magjarul nem

tudó tanárok njugdijazását. Az ifjúság azonban az új vallás- és közoktatásügji miniszter hivatalba lépéséig másnak rendelkezését nem volt hajlandó tudomásul venni. Mint lljen esetek—