Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 188 a valódi elméleti alapjainak népszerűsítése a külföldnek megteremtette lndustriája roppant művelt és intézményeit ... nálunk Is ők lesznek a Jákob lajtorjája, melyen a külföld után emelkedhetünk." - Írták. "Ha tehát az egyesület eszközléséből azok, kik ... a műhelyek - és gyárakban dolgoznak vagy éppen intézkednek, a müvesség gyakorlati képességein túl természet-, gép-, vegy- és mütani, physioai, mechanicai, chemlai és tech- nious ismeretekkel gazdagittatnának, s az ipar magasabb elméleti részébe is beavatkozhatnának, akkor a legóhajtottabb sl-566/

kérnék örvendhetne az egyesület." A tervek szerint ot rendes, és négy, vagy öt rendkívüli tárgyat 367/ ad.atott volna e- lő az egyesület kiváló szakértők által, elsősorban magyar - s a német iparosokra való tekintettel - részben német nyelven.

3 célkitűzések előremutatóak és hasznosak voltak, s a kérdés csupán az volt, hogy a hazai iparosok hiányos alapképzettsége mellett meg lehet-e valósítani azokat.

Az előadások 1843 decemberében rendkívül nagy érdeklődés mellett kezdődtek meg. Az egyesület két tárgykörben, a fizika és a vegytan témáiban kezdte meg előadásait, s ezek tartására kitűnő szakembereket nyert meg. A fizika "felolvasásokat"

Vállas Antal, a vegytaniakat Nendtvich károly, a fiatal, de máris neves kémikus tartotta. Vállas és Nendtvich első

előadására csaknem kétszázan /!/ voltak kiváncsiak, s mint Írták "nem csupán honoratior volt a hallgatóság, hanem az iparü- zők legalább feleszámát tették annak." д kezdeti lelkesedés azonban nagyon hamar lelohadt, ugyanis hamar kiderült, hogy a kétségtelenül színvonalas fisikai és kémiai előadásokat