Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 189 matematikai alap ismerne te к nélkül a mester legények, kézművesek nem tudják követni, igy csak azok maradtak rendszeres hallgatók, akik ilyen előképzettséggel rendelkeztek, elsősorban az Egyetem diákjai és néhány képzettebb iparos, illetve "gyárnok". A képzetlenebbek részére már 1844 elején szükségessé vált megindítani egy alapismereteket nyújtó számtani és mértani előadássorozatot.

Vállas Antal 1844 nyarán az Iparegyesület megbízásából Eranciaországba és Angliába utazott részben tapasztalatszerzés, részben az oktatáshoz is használható gépminták megszerzésére. Utazását rendkívül hasznosnak tartotta, de azt is tapasztalhatta, hogy a magyar iparfejlesztés gondolaténak ezen orszégok- ben nehéz lesz támogatókat találni. 3?°/

1844 nyarán nyilvánosságra került a kormány döntése a pesti Ipartanoda felállításáról. Az egyesület azonban 1844 augusztusában úgy határozott, hogy mivel "nem nyerhetett tudomást ez ipartanodák tantervei és rendeltetésük felől, s igy nem volt lehetséges megítélni, fogja-e az ezen tanodákban adandó oktatás és mennyiben azon szükségeket, miknek érzete a fel371/

olvasásokat idezte letre ..." , azért az iparegyesületi előadásokat továbbra is folytatni, sőt fejleszteni kell. Az e- gyesület, mint a haladó közvélemény, ekkor már nem bízott abban, hogy leendő Ipartanoda ki fogja elégíteni a műszaki szakoktatás iránti hazai szükségletet.

1844 őszén az Iparegyesület külön oktatási felhívással fordult a pesti Egyetem Bölcsészeti Karának dékánjához, Petzval Ottóhoz, amelyben már leszögezte, hogy "az egyetemünkben böl-