Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 187 oktatás lehetőségével foglalkozott, majd. egy bizottságot

küldött ki az iparegje sülé ti oktatás elveinek kidolgozására és az oktatandó tárgyak kijelölésére.

1843 folyamán az Iparegyesület erőfeszítéseket tett az oktatás minél előbbi beindítása érdekében. Különböző intézményeket kért fel célkitűzéseinek támogatására, Így többek között a Magyar Tudós Társaságot is, s egyben felhívta a

pesti és budai céhek figyelmét leendő előadásaira. Az elképzelések még ekkor is inkább csak iparosok, mesteremberek továbbképzésére mutattak, azonban 1843 második felétől egyre erősödtek azok a hahgok, amelyek színvonalasabb előadások megkezdését sürgették, annál is inkább, mivel úgy tűnt, hogy a kormány ipariskolák felállítására hajlandó lesz, ugyanakkor a Műegyetem'létesítésének időpontja egyre bizonytalanabbá vált. Ennek megfelelően az alapfokú képzés, a mesterinasiskola gondolata háttérbe szorult, és mint az oktatás szervezésére kiküldött bizottság jelentése tartalmazta: "tervünk szerint nem elemi oktatás‘céloztatnék a fiatalság számára, hanem továbbképzés és használható orientációk, felvilágosítások ..."

1843 végén az Iparegyesület tehát sajátos célkitűzésekkel indította meg "felolvasásait". Elsősorban a már iparral foglalkozók számára hirdette meg tanfolyamát, ugyanakkor minél magasabb színvonalú előadásokat kívánt tartani. "A mülparnak ugyanis külföldi bámulatos emelkedése méltán annak tulajdonittátik, hogy ott a természeti és mathematicai tudományok oly pontig vannak fejlesztve ... miszerint azok a technikai munkákra nemcsak alkalmazhatók, hanem valóban alkalmaztatnak, ... a müipar

362/