Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 186 elnökének először Széchenyit akarta megnyerni, de nála elutasításra talált, д2 ipajegjesület első elnöke végül is Batthyány Lajos, a főrendi ellenzék egyik vezetője lett. Az egyesület az ipar népszerűsítésére, iparmükiállitások szervezésére, s általában az ipar minden módon való pártolására alakult. Természetesen nem hiányzott programjából a természettudományos ismeretek terjesztésének kívánalma sem. Az egyesület programjait vizsgálva, azokban az egyesület oktatási feladatainak kijelölése tekintetében bizonyos - jól kimutatható - belső fejlődés tapasztalható. A reál ismeretek tanításának programpontja már az alakulás előtt készített első munkatervben is szerepelt, kimondva azt, hogy "mivel a mathematicai és természeti tudományok és rajzolás a technicaval legszorosabb kapcsolatban állanak, ... minálunk azonban reál iskolák csak i- gen gyéren vannak, műegyetem pedig éppen nincs és ha közel jövendőben felállíthatnának is, azokra kik már jelenleg a müipa- ros élet gyakorlati mezején forognak, kezdetben kevés hatással lehetnének'^ 561/ az^r(. ez utóbbiak számára az egyesület népszerű előadásokat fog szervezni. A programjavaslat elkészitésénél 1841 végén tehát még feltételezték, hogy a közeljövőben létrejöhet a magyar Politechnikum, s ezért a figyelmet - úgy vélték - azokra kell fordítani, akik a leendő intézetbe nem kerülhetnek. Emellett egy másik, alsóbb szintű oktatási formára is gondolt az egyesület, a Pesten dolgozó inasok alapfokú képzésére egy un, "Mesterinas-iskolát" kívánt létrehozni. Az oktatás a következő esztendőben még nem indult be, s az egyesület 1842. októberi választmányi ülése is még elsősorban az alsóbb szintű
