Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 185 Az ellenzék döntő többsége támogatta a kossuthi Iparpántoló politikát. Ezt bizonyította számos neves politikus pl.

Deák vagy a centralista Eötvös számos nyilatkozata, illetve Írása is. 555/ д Műegyetemért folytatott küzdelem legfőbb fóruma a negyvenes évek második felében az Iparegyesület újsága, a Hetilap lett. Már korábban is a legkülönbözőbb jószándékú, de gyakran irreális tervezetek láttak napvilágot a leendő PoliT CC /

technikum feladataival, szerkezetével kapcsolatban. ' A Hetilap hasábjain ebben az időben számtalan hiradás foglalkozott a birodalom és Magyarország mérnökképzésének ügyével. Javaslat hangzott el építészeti akadémia alapitasara. A cikkek nem

szűkölködtek a hatásos, sőt érzelmekre ható részletekben sem.555/ Fontos megjegyezni, hogy a Műegyetem felállítása érdekében a- gitáló cikkek az Ipartanoda létrehozása, megnyitása után sem maradtak el, sőt az 1846-47-es esztendőkben is tartalmas Írások foglalkoztak a kérdéssel, és egyöntetűen vetették el azokat a nézeteket, melyek szerint a probléma az Ipartanoda élet, őőó/

re hivasaval megoldottnak lett volna tekinthető.

Az Inaregyesület oktató tevékenysége a hiányzó Műegyetem Ideiglenes pótlására

A műszaki szakoktatás magyarországi történetének, s egyben a Műegyetem előtörténetének érdekes fejezete az 1841 végén alakult Magyar Iparegyesület oktatói tevékenysége. Az egyesület Kossuth agitációja nyomán jött létre. Kossuth a társaság