Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 184 egyikének fedezésére, s alakítsuk át Polytechnicum intézetté!" Kossuth javaslatával a kormány tervezett intézkedéseinek kívánt elébe menni, és a csupán felemás megoldást jelentő reáliskolák me'llett a műszaki felsőoktatás ügyének rendezését is követelte. Kossuth cikke másokat is állásfoglalásra késztetett a Műegyetem ügyében, s az ellentábor Is megszólalt. Voltak olya052/ nők, akik csupán a Ludovika Akadémiát féltették, de sokkal jelentősebbek azok a német nyelvű röpiratok, amelyek - nyilván a kormány biztatására - alapjaiban kérdőjelezték meg a kossuthi műszaki oktatásfejlesztési koncepciót. Az ellentábor szerzői az iparfejlesztés és az iparoktatás ügyében szemben álltak a nemzeti ügyét képviselő Kossuthtal és Kossuth nézeteit félremagyarázva, a felállítandó oktatási intézmények tekintetében más fontossági sorrendet hirdettek. "Az ipariskolák egymagukban még sehol sem tették a népet iparossá, hanem megfordítva: ahol az ipar már virágzik ott válnak az ipariskolák és polytechnicumok szükségessé" 353/ _ jjták. Egy másik röpirat szerzője elismerte ugyan a szakoktatás fejlesztésének szükségességét, de úgy vélte, hogy "a műegyetem egyelőre reáliskolák és kellő gyáripar hiányában a levegőben lógna, ... s először azt kell megteremteni, amit a jelen szükséglete követel: reáliskolákat és Ipari s kereskedelmi iskolákat." 354/ Ez utóbbi röpiratnak voltak figyelemreméltó r&zei, az azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogy a "jelen szükségleteit" ki, hogyan értelmezi. A kormány az utóbbi álláspontot fogadta el, és szó sem volt a ténylegesen reális szükségletek kielégitéséről.
