Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 180 szaporítom a honi erőmüvet. Az első esetben meglehet jó magyarok képződnek, de szoros tudományllag - és Innen nincs menekvés - a jó erőmüvészség rovására, ... a másik esetben viszont bizonyosan jó erőmüvesek fognak kiképeztetni, de megint - s itt is ki nem bújhatólag - a magyarság rovására, ... mihezké- pest csak e kettő közt van a választás: vagy csorbát ütni a magyarságon, vagy erőmiivészeti tekintetben még egy darabig az idegennek maradni zsoldosa, és én inkább ez utolsót választanám!" 5^2/ 3 rendkívül jellemző idézet Széchenyi későbbi nyilatkozatait is érthetőbbé teszi. A börtönből kiszabadult Kossuth 1840. december 28-án felkereste Széchenyit és tanácsot kért tőle a részére összegyűjtött mintegy 20 ezer forintnyi összeg felhasználásét illetően. Kossuth a pénzt a Műegyetem céljaira akarta fordítani, Széchenyi azonban nem volt hajlandó tárgyalni e kérdésről. 343/ д "Kelet népé"-ben kifejtett gondolatsort folytatta hires, 1842. , , 344 / novemberi akadémiai beszedeben J ' is, mikor a Tudományos A- kadémia kizárólagosan nyelvművelő jellegéért szállt sikra, elitélve és a nemzetre nézve gyászos végzetünek tartva azt a reformpolitikát, amelyet Kossuth neve fémjelzett. A beszédben Széchenyi elismerte a Műegyetem létesítésének szükségességét, de egyben leszögezte, hogy az adott helyzetben egy nyelvművelő intézet létrehozását, s fejlesztését az előbbinél sokkal fontosabbnak tartja. A kossuthi iparpártoló politika érveit idézve mondotta beszéde elején: "Kitűnő csábbal mutatkozik minden olyan intézet mely gyakorlati életre, s az általánosságokból kiemelkedve, egyes talpraesett specialitásokra képezné a
