Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 191 magyart, miképp valósággal árnyékba esik academiank, ha helyébe például egy életbe vágó poly technicumot képzelünk", de elismerve, hogy "Magyarország a mesterség, művészet, tudomány bármily ágaira vessük szemeinket valóban hatra, felette hatra van", arra a kérdésre, hogy vajon "nem lett volna-e Jobb és célszerűbb inkább akármi olyas másra, mi a gyakorlati életbe vág, például polytechnicum felállítására egyesülni", -^5/ végűl is álláspontjának megfelelően tagadó választ adott. 1843-ban, amikor Széchenyi megpróbált a kormánnyal az általa szükségesnek tartott reformok megvalósítása érdekében e- gyüttmüködni, ő maga Javasolta, hogy az 1843-44-es országgyűlésre szánt királyi propositíoba a Műegyetem kérdését is vegyék fel. 5^6/ Az udvar viszont láthatólag nem tartotta fontosnak közölni Széchenyivel, hogy a probléma megoldását egészen más módon kivónja eszközölni, s ez ügyben már lépéseket is tett. 1844 nyarán azután már maga Széchenyi is csak néhány "re' 347 / al-tanoda" létesítésének szükségességét hangoztatta. A fenti megállapitások úgy érezzük azt bizonyítják, hogy noha Széchenyi programjából sem maradt ki a magyar Politechnikum felállításának gondolata, de ez a kérdés nála mindig is, és különösen a negyvenes években másodlagos volt, igy Széchenyi semmiképpen sem tekinthető a Műegyetem létrehozásáért folytatott harc irányitójának, eszmei vezetőjének. Ha ilyen vezetőt egyáltalán szükséges keresni, akkor azt kell figyelembe vennünk, hogy a Műegyetem létesítésének követelése elősorban a Kossuth által vezetett reformellenzék programjába illett bele.
