Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 179 lélet is szembeállította Széchenyit a hazai iparfejlesztés el- sőtlegességét hirdető Kossuthtal és a reformellenzék Széchenyi nézetein már túllépett többségével. A negyvenes években Széchenyi programjában mindenképpen hátrább szorult a Politechnikum ügye, még akkor is, ha esetenként - inkább politikai okból - tett is egy-egy támogató nyilatkozatot.

1839 márciuséban Széchenyi a Pest megyei követutasitást kidolgozó bizottság tagjaként irta jól ismert "A minimum kérdése" c. cikkében: "Másik javaslatom egy műegyetemi intézetnek Pesten leendő felállítása volt, mely ha másra nem, legalább arra csakugyan nagy hasznú lenne, miképp hazánkban jómódú ifjak,

anélkül, hogy kénytelenek lennének külföldön ütni fel sátoru* 341/

kát, valami masok is lehetnének, mint jogaszok." Ha csak

a fogalmazást nézzük, Széchenyi úgy látszik nem várt túl sokat a leendő intézménytől.

A műszaki szakoktatással kapcsolatos fő problémáját Széchenyi legvilágosabban a "Kelet népé"-ben fejti ki egy konkrét példa kapcsán. "Régóta gőz erőmüveseket óhajtok kiképezni és e végett iskolát állítani - Írja - hogy megszűnjünk e tekintetben is ... az idegen előtt kénytelenül görbedni. De az itt kijelelt dilemma miatt nem tettem, még most sem tehetem, s tudja az ég mennyire nem vettetik most hátra ezen időpont, s pedig: Ha magyar nyelvre állítom az iskolát ... akkor a hazában e részbeni legtöbb, s minden külföldi intelligentiát kirekesztők, ha ellenben német nyelvre állítom ... akkor semmi kevesebbel mint egy magyarság olvasztóval, vagy még jobban mondva egy mesterségesen felállított magyarság olvasztó intézettel