Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 178 ­agráripar fejlesztése is beletartozott, azaz a mezőgazdasági nagybirtok modernizálása, kapitalizálása és ezzel kapcsolatban igen nagy hangsúllyal az ország közlekedési viszonyainak job­bítása. E program a mérnöki szaktudományok szempontjából első­sorban vizépitő és földmérő szakembereket igényelt, de felté­telezte a mezőgazdasági gépipar, a közlekedési ipar, s más kapcsolódó iparágak meghonosításához és továbbfejlesztéséhez értő nagyszámú szakember meglétét. Ebben az értelemben nyilván­valóan Széchenyi programjába is beleillett egy mérnökképző fő­iskola felállitásának követelése. A kérdés csupán az, hogy e követelés a megvalósítandó célok között hányadik helyre szorult, vagyis hogy más szempontok nem befolyásolták-e Széchenyi ilyen irányú döntéseit? A szükséges szakemberek közül a vizépitő mérnökök az Ins- titutum Geometricum működése eredményeként rendelkezésre áll­tak, s őket Széchenyi alkalmazta is a Duna és a Tisza szabályo­zásánál. Képzettségükben általában bízott, különösen Vásárhe­lyi Pál szakértelmében. A műszaki tudományok más területein a- zonban akkora elmaradottságot látott, hogy egyáltalán nem bi- zott abban, hogy - akár égy felállítandó szakfőiskola létreho­zásával - rövid időn belül olyan magyar gépészeket, építésze­ket, s más szakembereket lehet képezni, akikre nyugodt szivvel lehetne bizni nagyobb műszaki alkotások létrehozását. З^о/ Széchenyinek e szemlélete mutatkozott meg, többek között a Lánchid felépítésénél is. A magyar iparral és a hazai műszaki szakemberekkel szembeni bizalmatlansága kezdetben még Indokolt volt, azonban e bizalmatlanság később sem csökkent, és e szem­

Next

/
Thumbnails
Contents