Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 177 hogy e problémák legalább la jelentős részét meg fogja oldani.

A reformkor .jelentős politikusainak állásfoglalása a mérnökképzés ügyében

Széchenyi István és a Megvetem kérdése

A reformkor óriási jelentőségű műszaki alkotásai szinte kivétel nélkül kötődnek Széchenyi István nevéhez. A magyar polgári reformmozgalom kezdete, az agrár és agráripari fejlődés megindulása, s természetesen olyan kifejezetten mérnöki jellegű munkálatok, mint a Duna és a Tisza szabályozása, a Lánchid felépitése és a hazai közlekedésügy fejlődésének elindítása mind elválaszthatatlanok Széchenyi nevétől. 339/ д Műegyetem történetének legutolsó monográfiájában Széchenyi egyben, mint a magyar Politechnikum felállításáért folytatott reformkori küzdelem vezető je, irányitója is szerepelt. Nem foglalkozhatunk részletesen Széchenyinek a hazai ipar fejlődésre gyakorolt hatásával, csakis a magyar műszaki és természettudományi felsőoktatással kapcsolatos nézeteinek vizsgálatára szorítkozunk.

Széchenyi a harmincas évek elején a reformmozgalom vezetőjeként legvilágosabban látta a hazai gazdasági és társadalmi viszonyok elmaradottságának okait, melyeket híressé vált munkáiban fejtett ki. Programjába az iparfejlesztés, különösen az