Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 176 Az 1843-44. évi országgyűlésen a természettudományos képzés még egy alkalommal került szóba, méghozzá a pesti Egyetem ügyében folyó vita során. Bár felterjesztés végül e kérdésben nem született, a téma felső táblai tárgyalása mégis figyelemreméltó, mert jól példázza a konzervatív, illetve az ellenzéki nézeteket valló főrendek véleményét a nevelésüggyel kapcsolatban. A főrendi ellenzék tagjai az Egyetem oktatási rendjének hiányosságairól szólva, utaltak a reáliák oktatásának elhanyagolására. Batthyány Lajos pl. úgy vélte, hogy "az Egyetemnek jelen stádiumban semmi oly részét nem találom, melyet reformá- landónak nem vélek ... ki physicai vagy más technicai tudománynyal akar foglalatoskodni és ezen tudományoknak praelectioit :frequentálja, igen szomorú képet fest azokról." J ' Hasonló értelemben szólt a kérdéshez Teleki László, ellentétben pl. a kassai püspökkel, aki az uralkodó nevelésügyi felségjogát hangoztatta. Mások, mint pl. Andrássy Károly kifejtették, hogy "Ö felsége némely tartományaiban felállította a reális iskolákat, polyteohnicumot, s több efféle hasznos intézeteket, nálunk pedig ezek mind hiányoznak. Most kell gondoskodni arról, ... mert az Egyetemnél az ipáriráay egyáltalában hiányzik és az o- damutató tudományok, mint chemia, mechanica leggyengébb lábon állanak." Széchenyi kompromisszumos megoldást javasolt, nem a- karván túl éles hangú felterjesztést küldeni az udvarba "azon pillanatban midőn a kormány részéről készséget látunk, midőn tapasztaljuk, hogy néhány tanodák életbe léptetnek." Az új intézet, amire Széchenyi és záró beszédében a nádor is utalt, az Ipartanoda volt, amelyet elsősorban a nádor jellemzett úgy,