Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 173 moshoz képest hároméves lenne, egyesítve egy "felsőbb gazdasági cursussal." Ezenkívül egy kétéves kereskedelmi és egy két, vagy hároméves technikai tagozattal rendelkezne. A tantárgyakra is kitért a tervezet, de e területen a javaslatok még további finomításra szorultak. Az intézet felállításához szükséges, mintegy 2oo ezer forintnyi összeget Vállas az ország közpénztárából javasolta fedezni.

Vállas Antal röpiratának a kortársakra is igen nagy hatása volt. Javaslata először adott meglehetősen szakszerű programot a már egy évtized óta sürgetett intézet létrehozására. Munkája részleteiben természetesen kiegészítésekre, bővítésekre, illetve a realitásokhoz való igazításra szorult, de alapjaiban irányt mutatott a leendő Műegyetem feladataival kapcsolatban. Érthető, hogy az 1843 májusában összeülő új országgyűlésnek a kereskedelmi tárgyak ügyében kiküldött kerületi választmánya Vállast kérte fel a Műegyetemre vonatkozó jelentés tervezetének kidolgozáséra. ^32/

A választmány egyébként körkérdést intézett a nevesebb gyárosokhoz, kereskedőkhöz, az Iparegyesülethsz, s a Magyar Gazdasági Egyesülethez is, a hazai iparfejlesztés legfontosabb feladatairól, s a fejlődést gátló tényezőkről, s ezek alapján - elsősorban a Kossuth által készített iparegyesületi jelentés alapján - készítette el beszámolóját. Itt most csak a műszaki oktatásra vonatkozó részekre térhetünk ki. Figyelemreméltó, hogy az iparos, illetve a kialakuló tőkés réteg képviselői is erőteljesen sürgették a magyar Műegyetem felállítását. Az egyik érdekes jelentést Valero Antal pesti selyemgyáros ad