Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 172 mérnöki körbe tartoznak. Nálunk a mérnök szoros értelemben csak földmérő. A ml mérnökünk ritkán tanulja ezeket, mert a mechanikában nincsen praxis, s mert a polgári építészet kömi- vesek ... kezében van. Nem tanulja, mert akármennyit tanuljon és tudjon, tervei kivitelére pénzes társat hiába keres, mert fájdalmasan érzi, hogy közértelmetlenségünk miatt ... a magyarnak bizodalmát a tudomány kigúnyolásával nyerheti meg leginkább. Nem tanulja egyszóval azért, mert nincsenek intézeteink, melyekben ... hosszas önstudium nélkül a mérnök maga ké- ööo/

szülhetne." ' Ami Vállasnak az Institutum Geometricumről, illetve az Egyetem természettudományi oktatásáról alkotott véleményét illeti, az egybecseng az intézetről az előző fejezetben elmondottakkal. Jellemző az a megállapítása, hogy az Egyetemen a megfelelő előképzettség nélkül érkező fiatalok hozzászoknak a nem tanuláshoz, mert a matematika professzora "kétségkívül csak desperatioból engedékeny", s bár óriási anyagot ad le, mindabbólaz ifjúság vajmi keveset ért és hasznosít. A mérnöki intézetnek elsősorban mechanika oktatását kárhoztatja, mivel ott "ács, kőműves és mérnök ugyanazon egy forrásból merítenek."

A leendő Műegyetem szerkezetére nézve Vállas a párizsi és bécsi intézetet vette alapul javaslata elkészítésében. Magyar- országon legalább olyan Politechnikumot kell létrehozni - állítja - mint amilyen Bécsben működik. "A magyar nemzet ennél kevesebbet nem tehet, sőt érdekében fekszik, hogy többet is tegyen." 331/ Enjjgjj megfelelően a magyar Műegyetem is három osztályból állna, de előkészítő osztálya a bécsi kétévfolya-