Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 171 összefoglalását, valamint ai iparérttelmiséggel kapcsolatos, még mindig létező helytelen nézetek pontos leírását és egyben ezek szakszerű cáfolatát. Munkájában a hazai viszonyokat a fejlettebb európai országok állapotával hasonlította össze, hogy elmaradottságunkat bizonyítsa. Elsősorban francia, porosz és osztrák, illetve cseh példákat hozott. "A nemzeti gazdaságnak három kútforrása van" - mondja Vállas, a földművelés, ipar és kereskedelem. Magyarországon még sokan vannak, akik azt tartják, hogy elég ha a magyarnak vagyona lesz, s egyben személyében is szabad, s "nem kell akkor műegyetem, mert a többi magától fog menni." Nálunk az ifjúságot a jogi pálya vonzza, mindenki a politikai tudományok 1- ránt érdeklődik, s miközben a jogot oltalmazzuk gazdaságilag tönkremegyünk. E téves nézetek ellen szólal fel Vállas, gazdasági és nemzeti szempontokra hivatkozva. Az ipar fejlődése törvényszerű, de a még gyenge hazai industriát óvni kell "a külföld hóditó ipara ellen." Annak pedig, hogy Iparunk csak 1- degenek kezére jusson, úgy lehet elejét venni, "ha minél több magyar készül szorgalmi pályára. Iparfejlesztésünk előnye abban áll, hogy egyrészt itthon maradna az az óriási összeg, a- mi iparcikkekért külföldre vándorol, másrészt ha Iparunk lenne, termékeinket mi is elhelyezhetnénk kevésbé fejlett országok piacain, s Így növekedne a nemzeti vagyon és a népesség is. A biztató jövendő említése azonban csak arra jó, hogy Vállas még határozottabban mutathasson rá a hazai ipar és műszaki oktatási viszonyok elmaradott voltára. Magyarországon jónéhánv Iparág - fejletlen - mondja: "Azon iparágakat értem, melyek a
