Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 166 renc beszédét érdemes megemlíteni. Ő is leszögezte, hogy "ml semmiben sem akarjuk, megszorítani a királyi jogokat, semmi e- gyebet nem akarunk mint törvényt alkotni, mely a népet erkölcsileg, s anyagilag kifejthesse. És a kormány közbelép, hogy minket ebben megakadályozzon! De vajon mi fog ebből következni? Az, hogy számos kebelben felébredend ama keserű érzet, hogy az osztrák kormány félvén Magyarország kifejlődésétől azt elnyomni törekedik haladásában. Szerencsétlen egy politika! ... Nem kell jósnak lenni, hogy megjövendöljük, miképpen a kormány politikája jobban kifejtendi a nemzeti ellenzéki erőt, mint minden összmüvészeti intézetek." 32°/ Felszólalásában már Deák is rámutatott az udvar elhibázott taktikájára, mivel az utolsó napokra időzitett sok elutasító királyi leirat hatására a követek többsége még inkább ellenzéki hangulatban tért haza megyéjébe. Az 1836 nyarán készített követjelentések változatlanul e hangulatot tükrözték, s a Műegyetem kérdése e jelentésekben is különös hangsúlyt kapott Deák még viszonylag tárgyilagos hangon jelentette Zala megyének a történteket, lényegében megismételve a felszólalásában elmon- dottakat. J ' A Zemplén' megyei követek is előadták, hogy "legszebb remények között terjesztő fel az ország gyűlése azon kívánságát a nemzetnek, hogy egy országos küldöttség tervet dolgozzon /ki/ egy felállítandó ... Polytechnicum Institutum 1- ránt. Ez mind félrevettetett. Mert a kormány maga köribe tar- tozandónak tartja az egész nevelési rendszert - nékünk ne legyen szólónk gyermekeink neveltetésében, de azért csak fizessünk reá! ... Valóban szörnyűség, midőn egy Constitutlonalis
