Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 165 hazai viszonyok ismeretében ez sem volt lebecsülendő.

Idézzünk néhány sort azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a javaslat elutasítása után az országgyűlés ellenzéki követei tettek. A javaslat egyik felvetője Bőre sic zky volt az első felszólaló, s már emelkedett hangon kezdte a vitát: "ízen törvénytelen resolutio, a despotizmusnak legnagyobb fokára mutat. Mi semmit sem kértünk, csak jelentettük, hogy magunk pénzén nevelőházat akarunk épiteni a népnek, művészetnek, iparnak és mesterségeknek, s még ezt is tiltják ... Mit akar a kormány velünk? Hol fog már megállapodni despoticus irányzatibап?” 318/ Bezerédy István tolnai követ még erőteljesebben fogalmazott: "Vigyázzon a kormány a maga tetteire! Az ő eljárása szükségképp arra kényszeríti a nemzetet, hogy miután tőle sem erkölcsi, sem anyagi kifejtést nem várhatja, önmagában keressen segedelmet." 317/ Lónvav Gábor a királyi leirat kapcsán arra emlékeztette a rendeket, hogy Ferenc császár régebben kijelentette: "nem akarta hogy jobbágyai okosak, s tanultak, hanem hogy engedelmesek legyenek. Ez a szellem 300 esztendős, mert a história nyilván mutatja, hogy az Austriai Ház alatt a kormány Magyarországot mindig mostoha gyermeknek tekintette". 318/ Klauzál Gábor csongrádi követ is a magyar felsőoktatás elnyomott helyzetét panaszolta: "Universitásunk az oxfordit és a híres Georgiát kivéve leggazdagabb Európában, s a tanitók mégis oly nyomorán vannak fizetve, hogy alig élhetnek, mert jövedelme a bécsiekre fordittatlk ... három század alatt a kormány egyetlen egy közintézetet, egy reáliskolát se állított." д sok

egybehangzó felszólalásból még az egyébként mérsékelt Deák Fe