Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 162 tovóbbter jesztette azt a felső táblára azzal, hogy a "szép tudományok s mesterségek Is az emberiség köz javát úgy eszközölhetik ... ha az emberi ész és szorgalom találmányi minél tökél- letesitett alakban terjednek s fordít tatnak az életnek valódi hasznaira, ... s tudva vannak a EZ előtt azon számos és fényes példák is, melyeket az elhunyt fejedelem által Béosben, de e- gyebütt is a külső nemzetek által felállított közmüvészeti intézetek a szép mesterségek ... kifejlődése körében előállítottak, egyik tárgya a közóhajtásnak az, hogy a nemzeti szorgalom és a kézi müvek tökélletesedésének gyarapitásóra s azok kipallérozásának elővitelével ... az ország kebelében is Mü- Egyetemi oly intézet állítassák fel." 3°9/ 20-án a főrendek is elfogadták az országos választmány létesítésének javaslatát, azzal a kiegészitéssel, hogy a Műegyetem problémáján kivül a leendő választmánynak az alsóbb fokú re éloktatás fejlesztésével is foglalkoznia kell. 31o/ Az tábla egyetértett a főrendek javaslatéval és válaszéban már azt is közölhette, hogy Buda városa előzetesen vállalkozott a leendő Műegyetem elhelyezésére. 311/ Mivel az idő sürgetett, a felső tábla már másnap, 1836. április 28-án - tehát négy nappal az országgyűlés vége előtt - felterjesztette az uralkodóhoz a felállítandó választmánnyal kapcsolatos törvénytervezetet. 312/

A rendek végül is ugyanarra a bizottságra akarták bizni a Lu- doviceummel, a nemzeti nyelv terjesztésével, a Nemzeti Múzeumr- mal, a tanitóképző intézettel és a Műegyetemmel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A tervezett választmány tagjai között jeles reformkori politikusok neveivel tál álkozhatunk, hiszen többek