Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 163 között ott volt a sorban Borcsiczky István, Deák Ferenc, Beze- rédy István, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön és Kossuth Lajos neve is. 313/

Az egy nappal később érkező királyi válasz azonban a várakozásokkal ellentétben a kategorikus elutasítás álláspontját mutatta. Az udvar kifejtette, hogy a felállítani javasolt intézetek ügye teljes mértékben a királyi jogkörbe tartozik, Így e tárgyban semmiféle bizottság összehívása nem szükséges, s az uralkodó amikor az lehetséges lesz gondoskodni fog az ilyen intézetek létrehozásáról. 314/ or3zággyülés utolsó napjaiban egyre-másra érkeztek az udvarból a fentihez hasonló merev álláspontot mutató leiratok. A nevelésügyben, a Műegyetem ügyében tett javaslatok elutasítása óriási felháborodást váltott ki az alsó táblán. A követek azonnal a javaslat megismétlését indítványozták, s ez meg is történt. Az újabb kérelmet az országgyűlés utolsó napján a felső tábla is jóváhagyta, de az udvarból e felterjesztésre természetesen válasz már nem érkezett.

Ha arra a kérdésre keressük a feleletet, hogy mi volt az oka annak, hogy az udvar a Műegyetem ügyében ennyire elutasító álláspontra helyezkedett, akkor a kormány politikájának irányvonalváltozását kell elsősorban szemügyre vennünk. A magyar reformmozgalom éppen az országgyűlés éveiben kezdett kibontakozni, megerősödni és célkitűzéseiben - ha azokat nem is tudta még ekkor érvényesíttetni - felzárkózni a polgári haladás európai színvonalára. Az ellenzék erősödését az udvar egyre gyanakvóbban, sőt növekvő félelemmel szemlélte, hiszen az a birodalomnak a századforduló óta lényegében "hibátlanul" működő ab-