Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 161 Műegyetem létesítésének ügyét. A kapott újabb sürgető követu- tasités értelmében 5°^/ Lónyay az 1836. március 29-1 kerületi ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy "közmüvészi Intézet /Polytechnicum Instltutum/ létesítése végett még a jelen diétán országos választmány rendeltessék, mely a tárgy minden oldalát kimerltőleg tervet készítsen, s azt szintén a költség feljegyzésével a jövő diétának bemutassa. Lónyay javaslata tulajdonképpen nem kívánt túl sokat, még csak nem Is kérdőjelezte meg közvetlenül az uralkodó felségjogát a nevelésügy területén, hiszen csupán egy részletes javaslatot készítő bizottság felállítását indítványozta. E javaslat teljesen észszerű volt, mivel - mint korábban említettük - a közoktatási albizottság és a megyék is csupán a Műegyetem létesítésének szükségességét mondták ki, de a leendő intézet szerkezetére, tanulmányi rendszerére, költségvetésére nézve még senki зет készített tervezetet. E munkálatok elvégzésébe be kellett volna vonni a hazai és külföldi szakembereket is, s a végső javaslatok kimunkálásakor a kormány Is nyilván érvényesíthette volna érdekeit. Azt is mondhatnánk, hogy a zempléni javaslat elfogadása az udvar részéről, ha másért nem, hát taktikai meggondolásokból várható lett volna.

Mivel a rendek is szerettek volna az országgyűlés végén még újabb konkrét eredményeket felmutatni, másrészt a Műegyetem felállításénak követelése valóban országos igény volt, e- zért Lónyay javaslata az országgyűlés működési rendszeréhez képest rendkívüli gyorsasággal kapta meg a követek jóváhagyását. Az alsó tábla 1836. április 9-i ülésén a javaslatot elfogadva