Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 160 legfeljebb azok kis részének megtárgyalására kerülhet! csak sor. Valóban hérom esztendő alatt lényegében csak az úrbéri kérdések megvitatását fejezte be az országgyűlés, a többi ope- rátum vitáját későbbre kellett halasztani. A Műegyetem ügye a— zonban az országgyűlés utolsó napjaiban mégis szóba került, s végezetül nem pusztán nevelésügyi, hanem inkább már politikai kérdésként a rendek és az udvar összecsapásának ütközőpontjává vált. Egyes megyei követek már a korábbi tárgyalások során próbálták felvetni a Politechnikum létesítésének kérdését, de e javaslatokkal kezdetben nem foglalkozott az alsó tábla, mivel az ügyet a közoktatási operátum vitájakor akarták napirendre tűzni. 1835 áprilisában Borcsiczky István, Trencsén követe terjesztette elő megyéje javaslatát, miszerint a megye "a Pesti Universitas és a Nemzeti Muzeum mellé még egy Polytechni- cum intézetet is kiván felállittatni, melyben if jaink a szép mesterségekben, földmivelésben, kereskedésben, kézmüvészetben és gyártásban magokat gyakorolhatván, a mathematicai és physi- cai tudományok minden részéiben, nevezetesen Mathesis, Geometria, Chemia, Architektúra, Hydraulica, Rajz, Mechanika és For- tificatlo tárgyában oktatást vehessenek." 3°6/ д javaslat vitájakor megjegyezték, hogy "a Polytechnikum intézet felállítása többek által sürgettetett", ugyanakkor már többen jelezték azt a problémát, hogy az intézet fenntartási költségeiről is gondoskodni kellene. Alig egy hónappal az országgyűlés befejezése előtt, az ország másik jelentős ellenzéki többségű megyéjének képviselője, Lónyay Gábor zempléni követ vetette fel ismét a
