Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 156 majd a Hetilap hasábjain egészen 1848-ig folytatódott. 295/

Az élénkülő szakirodalmi tevékenység azért is figyelemreméltó, mert a szerzők a hazai műszaki tudományos élet helyzetét vizsgálva akarva-akaratlanul mindig eljutottak a szakember- képzés kérdéséhez, s igy még az országgyűlési tárgyalások előtt sürgették e kérdés megoldását. Ekkoriban jelent meg először részletes hirlapi ismertetés magyar nyelven a bécsi Műegyetemről, és a bécsi Hadmérnöki Akadémiáról. 2^6/ Lényeges mozzanat az is, hogy a tollat ragadó mérnökök már egyöntetűen nem a meglévő oktatási intézetek reformját sürgették, hanem korszerű, új főiskola felállítását kivárták. Ebben a szellemben nyilatkozott már 1833-ban Győry Sándor, az Akadémiára igen korán bekerült, s később matematikai elméleti munkásságával nagy hírnevet szerzett mérnök, aki még 1821-ben kapta meg oklevelét az Xnstitutum Geometricumban. Győry székfoglaló beszédében kijelentette: "Nyilvánvaló, hogy a statusok virágzásának fő alapját már ma nem annyira az emberi kezek, mint az erőművek munkálkodása, és minthogy az erőknek legjobb kihasználása módját egyedül a mathesis, különösen annak mechanika része tanitja, főképpen a mathematikai tudományok minél inkább lehető közönségessé tétele és tökéletesítése teszi," 29?/ s igy "... egyedül a valós /reális/ tudományoknak felélesztése, s mind az oskolákba, s e- gyéb közönséges nevelő intézeteinkben, mind az életbe, s foglalatosságaink közé általvitelével lehetséges hazánk virágzását előmozdítani." 25®/ Ugyanebben az évben az Akadémia második közgyűlésén elmondott beszédében 299/ részletes magyarázatát adta a műszaki oktatás elmaradottságának. Elemzése rend