Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 157 kívül érdekes, mert Győry megállapításait a negyvenes évek 9 lején majd Kossuth fejleszti tovább, később említendő cikkeiben. Találó megállapításokat olvashatunk a fiatalságnak a mérnöki pályától való távolmaradása okairól. A tanulóifjúság még mindig nagy számban özönlött a jogi pályára, mert a beidegzó- dött helytelen értékítéletek következtében magasabbra tartotta a gyakran megélhetést sem biztosító hivatalnoki állást, mint az esetleg jól jövedelmező gyakorlati foglalkozást, A helyzetet súlyosbította, hogy a nem nemes rétegek is átvették ezt a szemléletet és saját gyermekeiket is a hivatalnoki pálya felé orientálták. "A tehetősebb mesteremberek, s kereskedők gyermekei feljebb becsülik jövedelmetlen hivatalok viselését, mintsem atyáiknak talán gondoskodások módja szerint dísztelen, de a köztársaságnak egyaránt hasznos, és minden egyenesen ité- lők előtt tisztességes, a mellett fáradságaikat jutalmazó foglalatosságaikat tovább űzni.” 3°°/ д feladat tehát a helytelen szemlélet megváltoztatása, és ezt csakis a természettudományok fejlesztésével, széleskörű oktatásával lehet elérni: "... ha ön erőnk által több gazdagságot, nagyobb bőséget akarunk előteremteni, arra nézve szükséges kiváltképpen a gyakorlatos tudományok minél nagyobb divatoztatása", mert csakis ezeknek "felélesztése és közvirágzásba hozása után reménylhetnők, hogy erőmüveink, gyáraink, s minden egyéb szorgalmat és belső gazdagodást tárgyazó készületeink oly tökéletességre mehessenek, mint azokat a miveit kül nemzeteknél látjuk virágzani." 3o1/ зььег azonban új intézeteket kell felállítani, s a meglévők rendszerét módosítani - állította Győry. Nézeteinek fontos eleme volt,