Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 155 és a kézműves mesterember között. Az országban persze nem volt sok olyan műszaki szakember, aki jogosan pályázhatott volna az akadémiai tagságra. A hazai műszaki oktatás jellegének ismeretében érthető, hogy az Akadémiára bekerült műszaki szekenberek nagy része vizépitö mérnök és korábban az Institutum Geometri- cum hallgatója volt, mint pl. Beszédes József, Győry Sándor, Vásárhelyi Pál, Gathy István és Fest Vilmos. Azt is mondhatnánk, hogy ott találunk az Akadémia tagjai között szinte mindenkit, akinek később valamilyen szerepe volt a Műegyetem felállításáért folytatott harcban. Hlég Vállas Antal nevét említeni a matematikai osztályból, de érdekes módon még Karácson Mihály az Ipartanoda későbbi első igazgatója is ott volt a levelező tagok között, noha neki a műszaki tudományok fejleszté294 /

se térén nem voltak erdemei. Az Akadémia kiadványaiban, s

az új folyóiratokban a mérnök akadémikusok is lehetőséget kaptak véleményük nyilvánosságra hozataléra, és ezt ők is, de a Tudós Társaság körén kívül maradt más műszaki szakemberek is alaposan kihasználták. Az 1830-as évek elején a folyóiratok, ismeretterjesztő, vagy tudományos kiadványok, de még a politikai lapok olvasói is egyre több műszaki tárgyú közleménnyel találkozhattak. 1830-31-ben kezdődött a Tudományos Gyűjtemény hasábjain Beszédes és Vásárhelyi között az a vizépitészeti, folyószabályozási szakmai vita, amely csaknem másfél évtizedig folytatódott sok résztvevővel a nagy nyilvánosság előtt. Az 1832-ben induló Társalkodóban nemsokára hasonló disputa kezdődött, méghozzá Gáthy István mérnöknek szögtükrős földmérő műszeréről. Ez a vita is kisebb megszakításokkal a Társalkodó,