Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 152 ben. Barta István tizenkilenc megyét sorol a haladók közé, tizenöt megyét változó többségűnek tart, a tizenkét kifejezetten konzervatív többségű megye mellett. Ha nincs is módunk a

megyei viták részletes nyomon követésére, összefoglalólag any- nyit megállapíthatunk, hogy néhány megyében a kereskedelmi ope- rátum vitája során további új, s közvetve a műszaki tudományok fejlődését elősegítő javaslatok hangzottak el. így vetették fel külkereskedelmi és gyáralapító társaság létesítésének, magyar blztositótársaság létrehozásának gondolatát. 28'’// Még a Barta által változó többségűnek nevezett Győr megye javaslatában is jelentős kezdeményezéssel, a találmányi-szabadalmi jog bevezetésének tervezetével találkozhatunk. 288// Ami a Műegyetem felállításának tervét illeti, néhány megye a korábban említett összefüggést felismerve a kereskedelmi operátum vitája során vette programba politechnikai főiskola, illetve reáliskolák felállítását, 289/ más meg^ék egyszerűen támogdtólag tudomásul vették a közoktatási operátumnak a Politechnikum létesítésére vonatkozó részét. Hozzá kell tennünk, hogy a tanügyi o- perátum egyebekben egyáltalán nem elégítette ki az ellenzéket, és igy nem véletlen, hogy a megyei viták messze túlléptek az eredeti javaslatokon. Kölcsey egyszer már említett véleményében úgy fogalmazott a közoktatási albizottság javaslatáról, hogy "a munka nem sokat ér", 29°/ s e megáiiapitás jogosságát a korábbiakban ismertetett negatívumok egyértelműen indokolják. A nevelésügy eljövendő fejlődése szempontjából viszont a megyei viták döntő változást hoztak. A nemzeti nevelés általános elveivel kapcsolatban a megyék többsége - Prónay János különvélemé