Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 155 nyével egyetértve - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oktatásügyet többé semmiképpen sem lehet királyi felségjognak tekinteni, és hogy az ilyen ügyek szabályozásában elsősorban az országgyűlés illetékes. Ez a többségi álláspont, a kormány korábbi véleményének ismeretében előrevetítette a rendek és az udvar összecsapásának lehetőségét a nevelésügy dolgában. Várható volt az is, hogy a következő országgyűlésen a Műegyetem létesítésének kérdése hangsúlyozottan fog felvetődni. Mivel a- zonban az 1832-36-os országgyűlésen e kérdések tárgyalására csak az országgyűlés második felében került sor, érdemes előbb röviden megvizsgálnunk, hogyan fordult a közvélemény figyelme a technikai kérdések, a műszaki problémák felé.

A mérnöki pálya iránti érdeklődés .jelentkezése a harmincas e- vekben

Az 1820-as és 30-as évek ipari fejlődése a német államokban is egymás után hivta életre a különböző szintű képzést végző műszaki szakoktatási intézményeket. Az örökös tartományokon kívüli német etnikumú területeken csak 1820 és 1832 között nyolc különböző szintű műszaki szakiskola létesült, és indult gyors fejlődésnek. ^91/ Közülük a század első felében legnagyobb hirnévre a Badenben 1825-ben alapított karlsruhei Politechnikum tett szert, amely továbbfejlesztve a párizsi Ecole Poly technique és a bécsi Műegyetem rendszerét, máj? 1832- ben matematikai, mérnöki, építészeti, gépészeti, vegyészeti,