Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 151 gátak építését, stb. - amelyeket állami költségvetésből kelle, 28A /

ne elvégeztetni. '

A fenti javaslatok valóra váltása reálisan csakis akkor volt elképzelhető, ha a munkálatok elvégzésére elegendő számban állnak rendelkezésre képzett szakmérnökök.Ейсóra szakemberszükséglet kielégítése pedig csak a külföldről behívott mérnökökkel már nem volt lehetséges, vagyis újra eljutunk a közoktatási albizottság javaslatához, az önálló magyar mérnökképző intézmény felállításának szükségességéhez. Ha a kereskedelmi albizottság ez utóbbi követelést nem mondta ki, annak csupán az volt az oka, hogy e tárggyal nem ők foglalkoztak, de a haladó gondolkodású reformerek számára már ekkor egyértelmű volt, hogy a két albizottság javaslatai e tekintetben szervesen kapcsolódnak egymáshoz, illetve kiegészítik egymást. Ez az összefüggés nem sokkal később, a javaslatok megyei vitái sorén a legtöbb megyében mindenki számára nyilvánvalóvá vált.

A különböző bizottságok javaslatainak megyei vitáira 1831 nyarán került sor, s a kislétszámú albizottsági megbeszélések után általában 1832 derekán kerültek a jelentések a végleges követutasltások elkészítése céljából a megyei közgyűlések elé. Azokban a megyékben, ahol az ellenzék már jelentősebb befolyással bírt a megyei javaslatok túlléptek a kinyomtatott operátu- mok óvatos megfogalmazásain, és a korábbi "konzervatív szemléletű rendi sérelmi politika" folytatása helyett a következő országgyűléstől új, a polgári átalakulás irányába mutató törvényjavaslatok kidolgozását várták. E haladó irányzatúnak mondható megyék azonban ekkorra még korántsem voltak többség-