Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 150 ba ütközött. A hazai ipar- és kereskedelem fejlesztésére hasznos javaslatokat úgy aligha lehetett tenni, hogy a javaslatok közben teljes mértékben megfeleljenek az összbizottsági munka eredendően konzervatív célkitűzéseinek. Nem véletlen, hogy éppen a kereskedelmi albizottság tárgyalásai sorén vetődött fel először az ősiség eltörlésének követelése, vagy hogy a

javaslatok az esetlegesen felépítendő vasutakon már rendi különbségek nélküli díjszedést irányoztak elő. 2^9/ után

nem csodálkozhatunk azon, hogy az összbizottsági tárgyalásokon a kereskedelmi albizottság eredeti javaslatait erősen megnyirbálták, haladó jellegét tompították, s szövegét esetenként konzervatív irányba módosították. Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy az 1830-ban szintén közrebocsátott végleges javaslatok az alkalmazott műszaki tudományok szempontjából még mindig jelentős részeket tartalmaztak. 28°/ a kidolgozott törvényjavaslatok közül a mérnöki tudományok szeriontjából "a mesterségeknek, gyáraknak és kereskedéseknek előmozditásáról" szóló, és különösen a közlekedés fejlesztéséről - annak minden területére kiterjedően - szóló fejezetek voltak jelentősek. Nem maradtak ki a szövegből a központi útrendszer építésére, a pest-budai állandó hid 282/ létesítésére, a folyószabályozási társulatokra, a vasutakra 28^/ vonatkozó részek. A bizottság jelentése egyes kérdésekben az elvégzendő mérnöki feladatokra még részleteiben is kitért, mint pl. a folyami hajózás fejlesztésére vonatkozó törvénytervezetben, ahol felsorolta a- zokat a munkákat - a folyómeder mélyítését, a hajózást gátló sziklák eltávolítását, szabályozás esetén új meder kijelölését,