Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
146 1792-ben a pesti Egyetemen még a magyar Ifjúság nyelvművelő egyesületének elnökeként kezdte pályáját, ekkorra azonban mán konzervatív, udvarhü politikussá vált. д bizottság tagjai közül háromnak nevét érdemes megemlíteni. A nemzeti nevelés általános elveiről szóló Javaslatot Teleki József, a Tudományos Akadémia későbbi első elnöke és Frónay János nógrádi követ készítették el. Az akadémiák, a különböző liceumok és az Egyetem ügyeinek vizsgálatával pedig Mednyánszky Alajos foglalkozott, akinek nevével később többször fogunk találkozni. Az Institutum Geometricummal kapcsolatban korábban mér említést tettünk a tanügyi, illetve közoktatási albizottság végleges Jelentéséről, és e fejezetekről ott semmi Jót nem mondhattunk. A bizottságJelentése sok tekintetben valóban visszalépést Jelentett még az 1791-93-as Javaslatokhoz képest is, igy pl. az oktatás ingyenességének ügyében, a nemzeti nyelven való tanitás kérdésében, sőt a szegényebb rétegek fiataljainak a felsőoktatási intézményekbe való felvétele dolgában is. A sok negatívum mellett mégis találunk egy pozitív - különösen témánk szempontjából Jelentős - változást. Teleki és Prónay a nemzeti nevelés általános elveinek kidolgozásakor a technikai, műszaki szakoktatás fejlesztése terén végre túllépett az 1791-93-as bizottság általánosságain és programba vette önálló magyar Politechnikum, valamint különböző ipariskolák felállítását. Ez az egyébként röviden megfogalmazott követelés az összbizottsági viták után is bennmaradt a végleges szövegben és 1830-ban a Javaslatok kinyomtatásakor az ország nyilvánossága elé került: "De hogy bárkinek és a kevésbé Jó-