Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 133 ismereteket nyújtó színvonalas mezőgazdasági szakoktatás se- gitségével. Tessedik óriási jelentősége elsősorban abban áll, hogy korszerű elveit a nyugat-európainál sokkal elmaradottabb magyarországi viszonyok között nemcsak elméletben hirdette, de hihetetlen erőfeszitésekkel megvalósítani is megkísérelte. Az iskola tanításának súlypontja a gazdálkodással kapcsolatos ismeretek oktatására esett, de érintőlegesen bizonyos technikai jellegű tárgyakat is tanítottak. Ilyenek: a gazdasági kémia, technológia és a polgári építészet alapfokú ismeretei. Tessedik iskolájának hazai, sőt európai elsőségét nem lehet elvitatni, hiszen kezdeményezése példát mutatott a később létrehozott Georgikon szervezésénél is.

Az 1790-e's évek közepén, a magyar jakobinus mozgalom felszámolásának időszakában, a hazai közállapotok nem kedveztek a Tessedik féle haladó kezdeményezéseknek. Tessedik anyagi okok miatt 1795. július 12-én kénytelen volt iskolája működését psc/

megszüntetni. Nem sokkal a századforduló előtt azonban a

kormány már nagyobb figyelmet szentelt a hazai mezőgazdasági szakemberképzésnek. Ekkoriban keletkezett a Gecrgikon, s 179S nyarán Tessedik is megbízást kapott a Helytartótanácstól, hogy "intézetét úgy szervezze újjá, hogy abban a vármegyék két-két tanítója olyan irányú kiképzést nyerjen, hogy a népiskolában a földművelés, kertészkedés, háziipar tanítását sikerrel űzhesse". 2^6/ Az 1799 márciusában újra megnyíló intézet tehát már valóban főiskola lett, ahol az elkövetkezendő hét esztendőben 6ú tanító-mezőgazdászt képeztek ki. A kormány érdeklődésének hátterében nyilván a mezőgazdasági konjunktúra és