Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 134 az ezzel kapcsolatos szakemberhiány állt. A szarvasi gyakorlati Gazdasági Iskola működésének második szakasza 1806. október 31-ig tartott, mikor is Tessedik másodszor, s immár véglegesen kénytelen volt bezárni intézetét. 237/

Tessediknek jelentős szerepe volt a korabeli magyar mező- gazdasági szakoktatás többi intézményének létrehozásában. E tevékenysége során került áttételesen kapcsolatban az Institu- tum Geometricummal is, hiszen a keszthelyi Georgikon szervezésében a két legfőbb külső tanácsadó éppen Tessedik Sámuel és Rausch Ferenc, az Institutum vezetője volt. 2?8/ Qiessed.lk; e- gyébként maga is foglalkozott a mérnöki tudományokkal, illetve az azok tárgykörébe tartozó kérdésekkel. A Szarvas környéki földterületek jobb kihasználásának alapfeltétele volt, a környék folyóinak szabályozása, az árvízvédelem megoldása. Tessedik munkáiban sokszor irt a Kőrös szabályozásának szükségességéről, de más vizépitő mérnöki jellegű feladatokat is többször taglalt müveiben. A mérnöki pálya fontosságának felismerését mutatta nála az is, hogy fiát, ifj. Tessedik Sámuelt is vizépitő mérnöknek képeztette ki, méghozzá a pesti Egyetemen, illetve az Institutum Geometricumban. A fiatalabb Tessedik a századforduló előtt végezte el a mérnöki intézetet, még Rausch professzorsága idején. Gyakorlati mértani szigorlatát 1801. júliusában tette le, 2^9/ Tessedik tehát első kézből kaphatott információkat az Institutumról. Fia később éppen a Kőrösök fel- térképezésében játszott jelentős szerepet. 2Z,0//