Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 118 magyarországi inzsenérek igen hátra vágynak, ami nem is csuda, mert nagyobb részt tanulásbéli pályásokat a pesti Egyetemnél végzik, ott pedig rendszerint nem is tanittatik az épités mestersége. Különös valóban, hogy az inzsenéreknek a gazdasági tudományból Rigorosumot ... kell adniok, az architeotorából pe, ,2o4/

dlg semmit sem, noha erre majd mindennapi szükségek van.'

Az Institutum Geometricummal az 1840-es években bővebben csak volt, vagy akkori hallgatói foglalkoztak Írásaikban. ^°5/ 1843-ban zajlott le a Társalkodó hasábjain az egyetlen, kizárólagosan az Institutummal foglalkozó sajtóvita. 2o6/ a vitát Márton Józsefnek, az intézet 1831-ben végzett hallgatójának cikke váltotta ki. Márton az Institutum oktatási rendszerével ismertette meg a lap olvasóit, részletesen tárgyalva annak hiányosságait, azonban alig emlékezett meg a mérnöki tanfolyam pozitívumairól, másrészt a hiányosságok felszámolására sem ajánlott különösebben újszerű megoldásokat. A cikkre először az intézet növendékei válaszoltak, s annyiban pontosították Márton ismertetését, hogy a legutóbbi időszak pozitív változásait, vagyis a Petzelt József professzorsága alatt bevezetett új gyakorlati módszereket ismertették. Az intézet hibáira vonatkozó megállapításokat persze ők sem cáfolhatták.

E sajtóvita legszínvonalasabb terméke az a hozzászólás, amely névtelenül, de valószínűleg magának Petzeltnek tollából, 2o7/

jelent meg. A három részből álló közlemény a szakértő pontos ismereteit mutatja, és az Institutum utolsó korszakának fő jellemzőit kitünően foglalja össze. Petzelt Írásából kitűnik, hogy nemcsak jól látja az intézet hiányosságait, de a problémák