Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 115 tősek, Így elsősorban a folyóvizek sebességével kapcsolatban kidolgozott elmélete. ^98/

Igen jelentős Vedres István vizépitői tevékenysége, ^7/ vagy Gáty Istvánnak geodéziai elméleti munkássága. Hosszasan lehetne méltatni az 18J3-ban oklevelet szerzett Reitter Ferenc vasútépítői, építészeti és városrendezési érdemeit. ^-98/ д2 intézet jónéhány hallgatója lett később az Egyetemen, vagy majdan a Műegyetemen professzor, igy: Tomcsényi Ádám, Gröber Lőrinc, Petzval József, Petzval Ottó, Petzelt József vagy Sztoczek József.

Sorolhatnánk továbbá az 1843-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben résztvett hallgatókat, vagy azoknak a neveit, akik később a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lettek. ■'•99/ Mindenesetre e rövid és hiányos névsor is mutatja, hogy az Institutum oktatása, minden hibája ellenére nem volt eredménytelen.

Az Institutum Geometricum működésének utolsó szakasza. Az intézet megszüntetése 1850-ben

1825 után, a reformkor politikai küzdelmei idején újra napirendre került a magyar oktatásügy valamennyi problémája. Gazdasági, ipari elmaradottságunk okainak elemzése közben egyre világosabban látszott, hogy azzal a minimális és nem eléggé képzett műszaki szakember gárdával, amellyel az ország rendelkezett, komoly iparfejlesztési program nem valósítható meg. E