Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
116 megállapítás viszont automatikusan a hazai mérnökképzés hiányaira irányította a figyelmet, s igy érthető, hogy 1825 után egyre többen és egyre többet foglalkoztak e kérdéssel, A reformkor, valamint az 1848-49-es forradalom és szabad- ságharo időszakában a magyar műszaki felsőoktatásügy középpontjában már nem az Institutum Geometricum megreformálásának kérdése, hanem az önálló magyar Műegyetem felállításának terve állt. A mérnöki intézet problémái legtöbbször már csak érintőlegesen kerültek elő, az e tárgyban Íródott cikkekben, tanulmányokban, jelezve azt, hogy a mérnökképzés fejlesztésének e- gyetlen lehetséges útja csak az önálló hazai műszaki felsőoktatás lehet. E kérdéssel a következő fejezetekben részletesen foglalkozunk, igy itt az ismétlések elkerülése érdekében az intézet fennállásának végső szakaszát csak vázlatosan ismertetjük, és a korabeli irodalomból is csak olyan megnyilatkozásokra utalunk, amelyek kizárólag a mérnöki intézetre vonatkoznak. Az Institutum Geometricum oktatási rendszerének változásait korábban már egészen megszűnéséig ismertettük. Az oktatási rend ismert hiányosságaira a kortársak is, több-kevesebb hozzáértéssel reagáltak,' de nagyobb részük a változást már nem az intézettől, hanem egy, a Tudományegyetemtől teljesen független Polytechnicumtól várta. Az 1825-27. évi országgyűlés a régi, 1791-93« évi rendszeres bizottságok anyagainak felülvizsgálatára új bizottságokat küldött ki. 2о°/ a Tanügyi Bizottság 1829-re elkészített jelentésében szükségszerűen foglalkozott az Egyetemmel és igy a mérnöki tanfolyammal is. Számunkra most csupán ez utóbbi ré-
