Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
8 ilyen és hasonló jellegű historiográfiái problémák puszta katalogizálását elkerülve célszerűbbnek tűnik azonban számunkra, ha az immár kialakultnak mondható egyetemi- jogi művelődésünk eleddig feltáruló főbb korszakaira vetitjük a megoldandó feladatokat. Ilyen értelemben vázoljuk fel alább Egyetemünk Jogi Fakultásának első saeculumát, /12/ az abszolutizmus, illetve a jozefinizmus reformkorszakát, a politikai-kamerális tudományok, a kibontakozó tanszabadság /Lehrfreiheit/, a dualizmus, illetve az ellenforradalmi kor időszakát stb. Egy ilyenfajta korszakolás sem hagyhatja természetesen figyelmen kivül, hogy az immár több mint három évszázad folyamán alapjában a feudális, a megkésett polgári, illetve a szocialista jellegű jogi művelődés korszakváltásai a meghatározók Egyetemünk Jogi Karának történetében is. Az előttünk álló feladatok teszik csupán szükségessé, hogy a három fő etápon belül olyan, önmagában is jelentős alkorszakokra irányítsuk a figyelmet, amelyekben a kutatómunka némi ösztönzése mellett még alapokat teremtő eredmények születhetnek. Ilyenként utaljuk vissza elsőként a bevezető gondolatok által szignált előtörténeti problémáira is. A hazai egyetemtörténeti előzményekhez Joggal mondottuk az Állam- és Jogtudományi Kar három évszázados fennállását ünnepelve, hogy 1967 január 2-án a Budapesti "Eötvös Loránd Tudományegyetem" történetének egyik jelentős évfordulójához érkeztünk. Immár több, mint három évszázada nyert lerögzitést ugyanis az a dokumentum, melynek alapján megszületett az akkor még Kagyszombaton elhelyezett egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. /13/ 1667. január 2-től tehát véglegesen kialakult és megszakítás nélkül fennáll Magyarország legjelentősebb jogi felsőoktatási intézménye, amely a Pázmány Péter esztergomi érsek által kiépített nagyszombati főiskola része lett. A hittudományi és bölcsészeti karok mellett még ugyanezen év január 16-tól megkezdte munkáját a Jogi Kar Textor /Takács/ Ádám Jánosnak a római jog dicséretét tartalmazó előadásával. /14/ Az alapítólevél szekrény kereteiből nőt
