Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
- 9 naggyá, országos jelentőségű intézménnyé Karunk, amely 3oo évvel ezelőtt a római jog, az egyházjog és a hazai jog alapelemeinek "diktálásával" kezdte meg a jogi kultúra terjesztésének nagy müvét. A magyar jogtudomány bölcsőjének és egyben fellegvárának keletkezésére tekinthetünk tehát vissza három évszázad bonyolult szövevényén keresztül. 3 századok a magyar nép történetének viharos fordulataival telitettek, amelyekben népünk a társadalmi haladás előmozdításának is cselekvő részesévé lett, miközben pusztitó háborúk, nemzeti függetlenségi harcok, forradalmak és ellenforradalmak váltogatták egymást. Mérhetetlen az az áldozat, amely népünket ezúton mai állapotába emelte és egyidejűleg megszakítás nélkül fenntartotta a magyar jogi kultúra fellegvárát. Kiemelkedő jelentőségű tehát, hogy az utóbbi három évszázad folyamán a magyar nép történetétől el- szakithatatlanná lett a Kar, melynek falai közt nevelkedtek azok a generációk, amelyek aktiv részeseivé lettek hazánk és gyakran a környező testvérnépek küzdelmeinek is "-a körülmény ismételten arra utal, hogy Egyetemünk ma .adandó értékű historiográfiáját az érintett évszázadok soknemzetiségű államában élő népek konkrét társadalmi szükségleteivel összhangban kell feltárnunk. Az "Eötvös Loránd Tudományegyetem" Állam- és Jogtudományi Karának több, mint 3oo éves fennállása és a jogi kultúra terjesztésében betöltött növekvő szerepe önmagában is kiemelkedő jelentőséggel bir. A három évszázados távlat egyidejűleg figyelmeztet is bennünket a magyar jogi művelődés előtörténetére, nevezetesen azokra a nem jelentéktelen törekvésekre, amelyek a messze középkor századaiban jelzik már a hazad jogi kultúra bölcsőjének keletkezését. Nem véletlen, hogy 1967-ben szinte egyidejűleg ünnepeltük az I. Lajos király által ailapitott pécsi egyetem keletkezésének 6oo. évfordulóját /15/ és а II. Pál pápa által 1465-ben jóváhagyott, de a meghagyástól eltérő módon 1467. évben Mátyás király által párizsi mintára szervezett /16/ pozsonyi "Academia Istropolitana!' születését. Megragadja figyelmünket az a történelmi tény is, hogy már a 14. század végén, az ország központi fekvésű városa,
