Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
- 4 tán a kegyeletes megemlékezések aktualitásaként gondolunk tehát sírra, hogy a 8o-as évek folyamán Egyetemünk fennállásának 35o éves évfordulójához érkezünk, amikoris nyilván elháritha- tatlanul jelentkezik a feladat, hogy egy módszeresen megalapozott, komplex historiográfiai szintézishez juttassuk azokat a történelmi tapasztalatokat, amelyek a jövő generációi számára is alapúi szolgálhatnak. Ez a feladat már nyilvánvalóan nem egy kutató testére szabott, sőt koronként és a főbb tudományágazatok keretei közt sem várható eredményesen megoldhatónak pusztán a historiográfia Képviselőinek egyedi erőfeszítései által. A tudományok integrálódásának szükségességét felismerve irány eszméinkhez való hűtlenség volna tehát, ha az idekapcsolódó nemes törekvéseket a létező tudományos differenciálódás keretei között hagynánk és a minden bizonnyal szétszórtságában is számottevő mértékű erőfeszítéseket tudnánk csak átadni a jövőt formáló generációknak. Egyetemi jogi kultúránk történelmi tapasztalatainak számbavételére is kiinduló pontnak kell tekintenünk tehát, hogy a felettébb munkaigényes feladat a maga komplexitásában jelentkezik, sőt ezen belül még a lehetséges korszerű megköze- litési pontok sokrétűségével is reálisan számolni kell. Már a szocialista Egyetemünk negyedszázados fejlődését feltáró munkálatok /2/ alapján érzékeltük pl. hogy a konkrét megoldásformák egyik járható útját az ágazatcsoportok fejlődésének vizsgálata képezheti, /3/ amit az adott korszak áttekintő értékelése, illetve a fejlődést alapvetően meghatározó történelmi összefüggések előrevetitése is alkalmas módon kiegészíthet./4/ Távolról sem biztos azonban, hogy ez az adott esetben eredményesnek tűnő, megközelitési forma megoldási kulcsot jelent számunkra az egyetemi jogi kultúránk több évszázados tapasztalati anyagának felmérésére is. i Van olyan felfogás, hogy a felidézett korszerű modellek előképeinek történelmi előzményei vannak, amiből nyilvánvaló, hogy azok főként a hazai polgári jellegű jogi tudományosság /ill. művelődés/ egészének a feltárására is alkalmasai;;. Valójá-
